Megszűnik a Malév GH Zrt., a kormány a társaság gazdasági, pénzügyi, likviditási helyzetére tekintettel döntött a vállalat jogutód nélküli megszüntetése érdekében a felszámolási eljárás megindításáról – közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) kedden az MTI-vel.
A kormány döntése értelmében a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján intézkedik a Malév GH Zrt. felszámolási eljárásnak megindításáról.
A Malév GH Zrt. 2012 – a Malév Zrt. felszámolása – óta alapvető finanszírozási problémákkal küzdött. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér földi kiszolgálói piacán fennálló erős verseny nagyban hozzájárult a társaság veszteséges működéséhez és nehéz likviditási helyzetéhez.
Közölték: a Malév GH-nak ugyan sikerült a 2017-ben megkezdődött reorganizáció eredményeként 2018-ban szerény mértékű nyereséget elérnie, azonban a korábbi években felhalmozott, jelentős veszteségét nem sikerült ledolgozni. Végül a koronavírus járvány hatására
világszinten lebénult légi közlekedés miatt a Malév GH kritikus gazdasági helyzetbe került
és 2020 júniusára fizetésképtelenné vált. Mivel az Európai Bizottság (EB) a Magyar Állam által a Malév GH Zrt. részére nyújtott állami támogatás ügyében 2019. október 28-án hivatalos vizsgálatot indított, ezért a társaság pénzügyi, likviditási nehézségeinek kezelésére az állam további forrást nem biztosíthat – tették hozzá.
Korábbi közlés szerint az EB a vizsgálatot annak megállapítása érdekében indította, hogy megfelelnek-e a közösségi szabályoknak a Malév GH részére különböző magyar állami tulajdonú társaságok által körülbelül 21 millió euró értékben nyújtott támogatások. A Malév 2012-es csődje óta pénzügyi nehézségekkel küzdött, és több cég, az MNV mellett a Tiszavíz és a Magyar Fejlesztési Bank is számos intézkedéssel támogatta azóta a működését.
Három évvel ezelőtt a rivális Budport panaszt nyújtott be, rámutatva, ezen tőkeinjekciók, adósságelengedések és kölcsönök nem összeegyeztethetőek az európai uniós előírásokkal. Az EB akkori álláspontja szerint ezek az intézkedések állami támogatásnak minősülnek, így fennáll a versenyszabályok megsértésének veszélye, annak, hogy a vállalkozás tisztességtelen előnyhöz jutott a budapesti repülőtéren működő más földi kiszolgálókkal szemben.
A nyilvános cégadatok szerint 2018-ban a foglalkoztatottak száma átlagosan 432 volt.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Magyar önjelölt közlekedési szakértőként és „meteorológusként” ostoba kirohanásával – „zápornak” degradálva a vihart – még saját rajongói haragját is magára zúdította. Horváth K. József írása.
A helyzet igazi vesztesei nem a valódi felelősök, hanem a Budapesten dolgozó és tanuló magyarok.
Budapest úgy vásárolta meg a lepusztult, és részben használaton kívüli pályaudvar területét, hogy beruházásra nincs pénze.
Nos, van még 278 nap: aki fontosnak érzi a repülésbiztonságot, az kivitelezhet egy kényszerleszállást, és ha némi késéssel is, de feltankolhat magának egy megbízhatóbbnak tűnő gépet.
A főpolgármester és csapata az ultimátumtól sem riad vissza annak érdekében, hogy a kormány mentse meg Budapestet a csődtől.
Ha hétfőn nem alkot költségvetést a főváros, akkor talán kalap, kabát.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
